Napozó Kézikönyv, 1. rész: Kémiai kontra fizikai fényvédők, avagy milyen naptejjel védjük a bőrünket?

Mit kell tudni a különböző hullámhosszú napsugarakról, milyen elváltozásokat okozhat bőrünkön a nem megfelelő módon történő napozás, és hogyan védekezhetünk ezek ellen a nemkívánt, sokszor kifejezetten káros hatások ellen? Napozó Kézikönyv sorozatunk első részében alapítónk, Harangvölgyi Anna mesterkozmetikus és anti-aging specialista ezekre a kérdésekre ad választ.

A különböző hullámhosszú napsugarakról röviden:

A 400 nm-nél kisebb hullámhosszú sugarak az ibolyántúli (ultraibolya) sugarak, melyek pozitív és negatív hatásai az egész szervezetet érintik. A fényvédelem a negatív hatásokat kívánja csökkenteni, netán megszüntetni.

Az ultraibolya sugarak hullámhossza növekvő sorrendben az alábbiak:

  • UV-C: hullámhosszuk kisebb, mint 280 nm. Nagy energiájú sugarak, melyeket a Földet körülvevő ózonréteg normál körülmények között elnyel.
  • UV-B: hullámhosszuk 280–320 nm. Ha ezek nagyobb mennyiségben érik a bőrt, akkor azon bőrpírt, gyulladást, esetleg hólyagképződést, majd pigmentfoltokat hoznak létre (ez utóbbi az indirekt festékképzés eredménye). Ezek a sugarak felelnek a napégésért.
  • UV-A: hullámhosszuk 320–400 nm. Ezek hatására sötétedik a bőrben található melanin színe (direkt festékképzés), így ezeket nevezzük barnító sugaraknak. E sugarak komolyabb következményekkel járó késleltetett reakciókat, mint például a fényöregedés, napallergia, bőrrák, melanoma, idéznek elő, és elősegítik a szabad gyökök, a szuperoxid anion, a perhidroxid ionok és a hidroxil gyök képződését.

Mi történik, ha túl sok napsugárzás éri a bőrünket?

A túl sok napfény nemcsak a fenti elváltozásokat okozza, hanem:

  • kiszárítja, cserzetté teszi a bőrt,
  • csökkenti a faggyútermelődést,
  • fokozza a láthatatlan vízleadást,
  • a verejtékből elpárolgó víz után visszamaradó anyagok pedig tovább rontják a bőr állapotát.

A napfény okozta tüneteket fotoagingnek — fény okozta öregedésnek — nevezzük, ami kozmetikai, működésbeli és daganatos elváltozások forrása a bőrön.

A felsorolt negatív hatások ellen fényvédőszerek alkalmazásával védekezünk, melyek nappali krémekbe vagy napozószerekbe kerülnek.

A Harangvölgyi napozó készítmény a fényvédőszerek közül fizikai fénygátlókat, antioxidánst, illetve nyugtató, gyulladáscsökkentő anyagokat tartalmaz.

Napozó Kézikönyv, 1. rész: Kémiai kontra fizikai fényvédők, avagy milyen naptejjel védjük a bőrünket?

Na de mik is azok a fizikai fénygátlók?

A fizikai fénygátlók olyan fehér poranyagok, amelyek nem engedik a bőrbe a napsugarakat, hanem tükörként verik vissza azokat. Leggyakoribbak ezek közül a titán-dioxid, a cink-oxid, a kaolin és a talkum, de a vörös színű vas-III-oxid is szerepet játszhat.

A titán-dioxid, és a cink-oxid előnyös tulajdonsága, hogy engedik a bőrlégzést, illetve nem irritálják a bőrt. A cink-oxid bőrvédő anyag, mert az UV-B és UV-A sugarakat visszaveri, míg a titán-dioxid az UV-B és az UV-A rövid hullámhosszú sugarakat blokkolja. A titán-dioxid és a cink-oxid nem mikronizált formában kerül a készítményekbe, amik így a bőrfelületen összefüggő réteget képeznek, és nem szívódnak fel.

Mit kell tudnunk a másik nagy fényvédő csoportról, a kémiai fényvédőkről?

A fizikai fényvédőkkel ellentétben a kémiai fényszűrők csak az UV spektrum bizonyos hullámhosszait képesek elnyelni, és felhalmozódhatnak a bőrben, ami fokozza a bőr kémiai terheltségét. Szerkezetüktől függően jelentős behatolási ráták jellemzik őket, melyek irritációhoz vagy allergiás reakciókhoz vezethetnek. A szükségesnél nagyobb mennyiségben alkalmazva a nemkívánatos hatások (irritáció, allergia, toxicitás) rizikója tovább fokozódhat. Mi több, sokuk nem fotostabil, tehát gyorsan elbomlanak ahelyett, hogy tartósan védenék a bőrünket.

A szakértők által leginkább kifogásolt szempont az öregedést okozó UV-A sugarak elleni alacsony védelmi szint, melynek hiányában a hormonokhoz hasonlóan viselkedő anyagok jönnek létre a szervezetben. A mai napig vita tárgyát képezi, hogy ezek bekerülnek-e a véráramba vagy sem.

A stabilitás biztosítása miatt gyakran kombinálják egymással a különböző szűrőket, melyek általában lehetnek:

  • Octyl (Ethylhexyl)-Methoxycinnamate (4-MBC),
  • Homosalate (HMS) — erre külön fel is kell hívni a vásárlók figyelmét,
  • Octyl- Dimethyl-Para-Amino-Benzoic-Acid (OD-PABA)
  • Benzophenon-3 (Oxybenzon) – az Öko Test szerint erősen allergizál is,
  • Octorylene – viszonylag új kémiai fényvédő anyag. Japán kutatók szerint ennek is van hormon hatása, ráadásul a teljes UV-A és UV-B spektrum kiszűréséhez négy öt féle kémiai szűrőt kell kombinálni ahhoz, hogy hatékony legyen.

Napozó Kézikönyv, 1. rész: Kémiai kontra fizikai fényvédők, avagy milyen naptejjel védjük a bőrünket?

Vendégeink tapasztalatai

 Sokan használnak 50 faktoros kémiai fényvédő krémet, hogy védjék a gyermekeik bőrét, vagy hogy megelőzzék a pigmentfoltok vagy az idő előtti bőröregedés kialakulását, viszont a kémiai fényvédők okozta bőrirritáció sokszor sajnos pont ezeket a erősíti fel. A tanulmányok mellett ezt már évek óta az is mutatja, hogy a Harangvölgyi Institue vendégei sokszor számolnak be arról, hogy bár a nyaralás alatt végig használtak valamilyen naptejet, hazatérve mégis öregebbnek látják a bőrüket, és a pigmentfoltjaik is látványosabbak.

Harangvölgyi Anna, anti-aging specialista véleménye

Sajnos a kémiai fényvédők továbbra is vonzóak az átlagos vásárló számára, hiszen komfortosabbak és könnyebben eloszlathatóak a bőrön, ami a fizikai fényvédőknél nem mondható el. Ugyanakkor fontos azt is tudni, hogy a kémiai fényvédőkkel napozás előtt fél órával be kell kenni a bőrt, hogy aktiválódjanak.

Anti-ageing szakemberként Anna egyáltalán nem ajánlja a kémiai fényvédő tartalmú készítmények használatát, így a Harangvölgyi Institue termékek fejlesztésekor sem köt kompromisszumot — a kényelem, eladhatóság nem mehet a biztonság rovására.

A Harangvölgyi Institute fényvédő készítménye kizárólag fizikai, nem nano fényvédelmi anyagot tartalmaz, így mivel a bőr felületén marad, megakadályozza az UV sugárzás behatolását, a sugarakat pedig visszatükrözi. Ennek következtében a szövetek felmelegedése elkerülhető, nem úgy, mint a kémiai szűrőknél, ahol a fényenergia meleggé alakul át. Az érzékeny bőrnél vagy couperosa esetében a hőhatás kivédése fontos szempont. Fontos az is, hogy gyermekek esetében, vagy azoknál akik hormon eredetű betegséggel, autoimmun problémával küzdenek, szoptatnak, vagy várandósok, a szakirodalom kifejezetten aggályosnak tartja a kémiai szűrők használatát.

Óvjuk és ápoljuk bőrünket!